Újra egy asztalnál – Román–magyar Kerekasztal-tábor Nagyadorjánban!
Az erdélyi román–magyar párbeszéd és együttélés eszméje nem újkeletű. Már a 20. század elején és a két világháború között is voltak olyan kiemelkedő személyiségek, akik hittek abban, hogy a közös jövő nem a szembenállás, hanem a kölcsönös tisztelet és nyitottság asztalánál dől el.
- Kós Károly a transzilvanizmus szellemi alapjait tette le, hangsúlyozva: Erdély jövője csak akkor lehet békés, ha románok, magyarok, szászok – minden közösség – társként alkotja újra magát.
- Jakabffy Elemér a két világháború közötti időszakban dolgozott a jogállami együttélés alapjain, a kisebbségi jogvédelem és a kooperáció útján.
- Mózes Gergely, Bányai János, román részről Aurel C. Popovici és Alexandru Vaida-Voevod is felismerték, hogy a nemzetiségi kérdés nem oldható meg hatalmi úton – csak társadalmi kompromisszummal.
- Domokos Géza – az erdélyi magyar irodalmi és civil élet szervezője – már az 1980-as és 90-es évek fordulóján hitt a párbeszéd erejében.
- Bíró Béla, Páskándi Géza vagy Kántor Lajos a közös kulturális térben látták a jövő zálogát.
- Román részről olyan gondolkodók, mint Nicolae Iorga, Lucian Blaga, Adrian Marino vagy Renate Weber mind hozzájárultak a humanista, demokratikus együttélés hagyományához.
- A rendszerváltás után ezt az örökséget vitte tovább Göncz Árpád, Magyarország köztársasági elnöke, aki a hídépítés, az emberség és a közös felelősség politikáját képviselte.
- Smaranda Enache – a Pro Europa Liga társelnöke – a magyar kisebbség jogainak védelmét a román demokrácia fokmérőjének nevezte.
- Markó Béla RMDSZ-elnökként a párbeszéd, a törvényi és kulturális nyitottság elkötelezettje volt, a felelős kooperáció útját járta.
- A művészet is mindig hidat épített: Mircea Dinescu költő és Jordán Tamás színművész közös estjeikkel a humor, a nyelvi sokszínűség, az emberi gesztus erejét hirdették – bebizonyítva, hogy a közös színpad gyakran többet tesz a békéért, mint száz politikai jelszó.
Az elmúlt évtizedekben azonban a valódi párbeszéd visszaszorult – a politika rátelepedett a civil és művészeti nyilvánosságra, a vitát felváltotta a lojalitás, a sokszínűséget a központi üzenetek. De mi hiszünk abban, hogy ez nem a vég, hanem egy új kezdet lehetősége.
A jelenben új reményt hoznak azok, akik ma is nyíltan kiállnak a tisztelet, a sokszínűség és az európai út mellett. Nicușor Dan, Románia elnöke, hangsúlyozta:
"Románia jövője csak akkor épülhet fel, ha minden közösséget tiszteletben tartunk. Hálás vagyok a romániai magyaroknak, hogy mindig az európai utat választották. Együtt sikerülni fog!"
A jövő útját olyan szereplők is jelölik, mint Magyar Péter a Tisza Párt alapítója és vezetője, aki következetesen kiáll az erdélyi magyarság jogai, a jogállamiság és a közös magyar–román párbeszéd mellett.
Magyar Péter példája azt üzeni: a XXI. században is a tisztelet, az emberség és az együttműködés a valódi megoldás záloga.
A kerekasztal Nagyadorjánban csak egy kis lépés, de azt szeretnénk, ha a párbeszéd tégláról téglára épülve újra mindennapossá válna.
Kik ülnek le idén Nagyadorjánban az asztalhoz – a barátság, a párbeszéd és egy jobb román–magyar közös jövő érdekében?
Hamarosan kiderül!
Kövesd a Közösségi Párbeszéd oldalát – és csatlakozz, ha te is hiszed: minden valódi változás egy asztalnál, egy nyitott beszélgetésnél, egy találkozásnál kezdődik.
Kátai István
a Közösségi Párbeszéd ötletgazdája